Építse szeglemezes szerkezettel juh- és kecskeistállóját!

Velünk nem csak az istálló tetejét készítheti, hanem a teljes szerkezetet is. Napjainkra már igen elterjedt az állattartó épületeknél a szeglemezes technológia, nyugaton közel hatvan éve használják.

Fix ár garancia

Fából olcsóbb és tartósabb mint fémből.

Tartós és Innovatív

Nem korrodálódik. 30 méter fesztáv is lehet.

Villámgyors

Előregyártott elemek időjárás garanciával

Egyedi, csak Önnek

A kívánt méretre készítjük, egyedi tervezés

Teljes szeglemezes keretállás a juhok és kecskék tartására

A juh és kecske telephelyének kijelölésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni

  • A domborzati viszonyok megfelelőek legyenek. Építkezésre a mély
    fekvésű terület állat-egészségügyi okok miatt alkalmatlan, ahol gondot
    okoz a csapadék, a szennyvíz, a trágyalé elvezetése.
  • Az északi, északkeleti tájolású vagy 15%-nál meredekebb lejtésű
    terület úgyszintén nem felel meg a célnak.
  • A talaj minősége meghatározza, hogy szükséges-e burkolt kifutókat
    létesíteni vagy elkerülhetők ezek a költségek. A sáros, kötött talaj
    elősegíti a büdössántaság kialakulását.
  • Létfontosságúak a víznyerési lehetőségek.
  • Fontos szempont a lakott területtől való távolság, a szálas- és tömegtakarmányok, valamint a szalma szállítási távolsága, a megfelelő útviszonyok, a közművesítés megléte vagy lehetősége.
  • Elengedhetetlen, hogy megfelelő nagyságú és lehetőleg közeli legelőterület álljon rendelkezésre. A legelő hiánya csak abban az esetben lehet közömbös, ha istállózáshoz kötött, speciális termelésről van szó (pl. pecsenyebárány-hizlaló telep, mesterséges báránynevelés).
  • Az akol kelet-nyugati hossztengellyel épüljön, a karám a déli oldalon helyezkedjen el. Az uralkodó szélirány is befolyásolja az építést úgy, hogy a hossztengely a szélirányra merőleges, a kifutó vagy nyitott ldal ebben az esetben a szélvédett oldalon legyen.

 

A juhtartó épületekkel szembeni igények

Az épületeknek egyrészt ki kell elégíteniük az állatok termeléséhez szükséges elemi, környezeti igényeket, másrészt a korszerű (könnyebb) munkavégzés követelményeinek is meg kell felelniük. Az etetés, az almozás és kitrágyázás gépesítési lehetősége meghatározza,
hogy az épület belső szabad magassága legalább 3,2-4,0 m legyen. A természetes szellőztetési módszerek 12 m körüli fesztávolságig kielégítőek. A 60 m-nél hosszabb épület huzatos és munkaszervezési szempontból sem előnyös. Állat-egészségügyi prevenciós okok miatt a bejárati kapuk előtt kialakított fertőtlenítő medencét hígított formaiinnal, kreolinnal átitatott pelyvával kell megtölteni. Az épületen legalább két – kétszámyú és kifelé nyíló – kapu kell hogy legyen. A kedvező kapumérete (főleg a kitrágyázás gépei miatt) 3×3 m körüli. Általában 250-300 állatra számítanak egy kaput. A bunda megóvása érdekében kétoldalt, alul 0,1-1,5 m magasságig, henger alakú görgőkkel kell ellátni a kijáratot. Ha az istálló nem szélesebb 12 m-nél, elég a nyílászáró szerkezeteken, valamint a szabályozható nyílású gerincszellőzőkön keresztül való légcsere. A frisslevegő-utánpótlás huzatmentes legyen. A 12 m fesztávolságot meghaladó épületben mesterséges szellőztetést kell beiktatni. Az ablakok területe az alapterület 1/15-1/20-ad része legyen, mélyalmos istállóban azokat a fal felső harmadán kell elhelyezni, hogy könnyen le lehessen szerelni. Kellő megvilágításhoz a túl széles (12 m-nél szélesebb) épületben tetővilágításra is szükség van. A rossz istállóklíma kedvezőtlen hatású az állatok egészségi állapotára és termelésére. A levegő magas relatív páratartalma (75% fölött), ammóniatartalma rontja a gyapjú minőségét. Az ammónia levegőbejutása csökkenthető szuperfoszfát alomra szórásával (kétnaponként 50-60 g/m2). Az élettérben a káros gázok eltűrhető határértéke a levegőtérfogat %-ában: C 02 – 0,35; NH, – 0,03. A termelést erősen befolyásoló környezeti faktor a hőmérséklet.
Magyarországon – közép-európai ország lévén – a hőmérsékleti ingadozások elég markánsak, nem mindig tartoznak az állat komfortzónájába.
Legnagyobb figyelmet az újszülött bárány hőmérsékletigényére kell fordítani. Felszáradás és a magzatmáz lepergése előtt az újszülöttek érzékenyek az alacsony hőmérsékletre. Télen a 18-20 °C-os hőmérséklet fenntartásához  4-5 napig indokolt infravörös lámpa beállítása is.
Juhakolban tartott bárányos anyák (3 hetesnél idősebb báránnyal) esetén a légtér optimális hőmérséklete 10-12 °C. Az anyajuhok és a növendék állatok alacsonyabb hőmérsékletet is jól bírnak, de az anyával tartózkodó fiatal bárány a túlzottan alacsony hőmérséklet hatására nem szopik, az anyja mellett „eléhezik”. A fagypont alá süllyedő hőmérséklet károsítja az önitatókat. Télen az állatok istállóban való itatása nemcsak a dolgozók kényelmét szolgálja, de az állatok termelésének fenntartásához is követelmény. Amennyiben a hőmérsékletet nem lehet megfelelő szinten tartani (szigeteletlen istálló), fagymentes itatóberendezést (temperált vizű itató) kell alkalmazni. A férőhelyigény fajta, kor, ivar szerint és a termelési szakasztól függően is változik.

Kecske TARTÁSTECHNOLÓGIA ÉS ÁLLATJÓLÉT

A kecske szereti a tágas, világos, tiszta istállót (!). Anyánként 1,5-2 m2-t számolunk fedett istállóból, amely 8 m2 légtérrel párosul. Ez pedig már nem ól.
Az ablakok mérete az istálló alapterületének 20%-át tegye ki. A kecskéket
legcélszerűbb kötetlen elhelyezésben, mélyalmon tartani, természetesen gyakori almozással. Anyánként 0,4 m vályú- és szénarácshosszal számolhatunk. Nem egyszerre isznak az állatok, de számítsunk arra, hogy fejés után, széna fogyasztása közben gyakran fogyasztanak vizet. Jó, ha etetőasztalt is építünk, így a széna az abrak után kerül kiosztásra. Itatóvályú helyett fagymentes önitatót is alkalmazhatunk. Ügyelnünk kell arra, hogy az istálló hőmérséklete lehetőleg ne süllyedjen fagypont alá. A kecskék takarmányfelvétele, emésztése +5-15 °C között a legideálisabb. Szénarácsból etetéskor előfordul, hogy egy-egy szarvait egyed feje beszorul. Ilyenkor a többiek kivégzésszerűen bántalmazzák a beszorultat. Ezért
célszerű a gidákat szagtalanítani. Elléskor feltétlenül használjunk fogadtatót, mert az újszülöttek játékos ugrándozás közben „elkalandoznak” az anyától. Ha az anya is mozog, így rövid időn belül elveszíthetik egymást. Az idegen gidát néha „akrobatikus” szaltók megtételére késztetik a szarvait anyák. Ha elveszítik egymást az anya és gidája, könnyen előfordul, hogy „eléhezik” a gida, mert anyja már nem fogadja el rövid idő eltelte után sem. Ezt előzhetjük meg fogadtató használatával, amely kb. 1,2 m2 alapterületű lehet. Feltétlenül legyen mindig a szénazsebben széna és friss víz az anyák előtt.

A juhtartó épületek és telepek berendezései

Elválasztórácsok

A hagyományos juhhodályok belső terének tagolását elválasztórácsok (más néven: rekesztékek, drankák) és etetőrácsok segítségével alakítják ki. Különböző hosszúságú elemek összekapcsolásával, építőkockaszerűen ellető- és nevelőrészek határolhatok el. Az elválasztórácsok készülhetnek fából és fémből. Méretük változó:
1,00-1,50 m magasak, hosszúságuk általában 2,5CM-,00 m, de rövidebbek is lehetnek, 4 m-nél a mozgathatóság érdekében ritkán hosszabbak.

A rekesztőkapu

 A hodályon belüli munkát jelentősen megkönnyíti a rekesztőkapu. Segítségével az épületben kialakítható a középső etetőutas istállóberendezéshez hasonló elrendezés. A mélyalom szintjének növekedésével együtt kell a rácsokat, kapukat följebb állítani, megóvni a „benövéstől”. A rácsoszlopokat nem szükséges az
aljzathoz rögzíteni, betonfuratba állítják vagy talplemezzel látják el.

A fogadtató

Ellés után az olyan anyajuhokat, amelyek ikerbárányokat ellettek vagy gyenge a bárányuk, előhasi anya, amely nem akarja vállalni bárányát stb., 1-5 napra bárányával együtt fogadtatókba helyezik. A fogadtatok lehetnek előre gyártottak, készülhetnek fából és fémből, 1,20-1,50 x 1,20-1,50 m-es mérettel, de kialakíthatók etetőrácsokhoz kapcsolt rekesztékekkel, ideiglenes kezelőfolyosó mentén is. A „fogadtatózás” időszaka után bárányóvodát vagy bárányiskolát kell létesíteni. A bárányiskola a 20-30 anya és báránya részére biztosított területből egy olyan rész, amely bújtatóráccsal van elválasztva a többi területtől. A bújtatórács nyílásai 30 cm magasak, 20 cm szélesek, csak a bárányok fémek át rajtuk. A nyílások lengőráccsal lezárhatók, ilyenkor a bárányok bentrekednek a bárányiskolában. A nyílások zárhatóságának főként a választás lebonyolításában van szerepe.

Etetőik és itatok

Az etetés hagyományos, nagy élőmunka-ráfordítást kívánó megoldása, amikor a hodályban a takarmányokat villázással, kosarazással, vödörrel vagy zsákból osztják szét. Etetőúttal ellátott épületekben takarmánykiosztó járművek használata ajánlott. Az etetőút kialakítása csökkenti ugyan a férőhely területét, de a takarmányozás, az almozás fizikai munkaigényét is. A szálastakarmány ebben az esetben is csak kézi erővel adagol ható szét kocsiról szénarácsra. A szálastakarmányokat egy- vagy kétoldalas etetőrácsból, az abrakot és a tömegtakarmányokat vályúból etetik. Az abrak etetésére használatosak még – főként hizlalóépületekben – az abrakönetetők.
A szálastakarmányokkal (de almozással is) kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy kiosztáskor (almozáskor) az állatok ne tartózkodjanak a hodályban, mivel szennyeződne a bundájuk. A szénarács olyan típusú legyen, hogy a bunda nyaki, fari részét ne szennyezze, a takarmányos gyapjú osztályozáskor külön választandó és textilipari értéke erősen csökken. Az itatást nyáron, legeltetési idényben a legelőn kút mellett oldják meg, ha kút és tiszta felszíni víz (patak, tó) sem áll rendelkezésre, akkor lajtkocsival szállítják a vizet, és vályúból itatják. Télen szigeteletlen hodályban temperált vizű itatóból, szigetelt istállóban önitatókból itatnak. Az önitatókat az istállóban a hosszanti falra vagy a tartóoszlopokra szerelik.

Trágyaeltávolítás

A juhtartó épületekben és etetőtéren termelődő trágyát bizonyos időszakonként el kell távolítani. A mélyalmos istállókból évente egyszer vagy kétszer kerül sor kitrágyázásra. A 60-80 cm vastagságú, tömör trágyaréteg felszakítására, pótkocsira rakására traktorra szerelt markolórakodó, homlokrakodó szolgálhat. Az elszállításra egy- vagy kéttengelyes pótkocsi használható. Szilárd burkolat esetén traktoros tolólappal lehet a trágyát letisztítani.

Fürösztőberendezések

A juhtartásban fontos, nem elhanyagolható állategészségügyi művelet az ektoparaziták, különösképpen a rühatka elleni védekezés. Magyarországon elsősorban fürdetéssel védekeznek ellenük, de ritkán a permetezős és porozós eljárást is alkalmazzák. A juhok fürdetésére elterjedt a beton fürösztőmedencék létesítése, ill. használata. A fürdetést nyírás után célszerű végrehajtani (maximum 6 hétig), amíg a bundatarló rövid és a kontakt rovarölő szer eljuthat a parazitákig.
A fürdetést kellemes, napfényes időben kell végezni, 20 °C körüli hőmérsékletű vízben. Hűvös időben az állatok megfázhatnak. A betonmedence bejárati, merőleges oldalán a juhok teljesen bemerülnek a fertőtlenítőfolyadékba, úszva eljutnak a rézsútos kaptatóig, ahol kijutnak a csepegtetőtálcára, ill. a karámba felszáradásig.
Permetező fürösztőberendezés alkalmazásakor annak szelepeit úgy kell beállítani, hogy az állat áthaladásakor a fertőtlenítőfolyadék minden testrészére
eljusson. A porozásos módszert abban az esetben használják, amikor kieső helyeken egy-egy állomány fürösztése nem lehetséges, pl. nem lehet megfelelő mennyiségű vízhez jutni.

Adatkezelő karámrendszer

Juhászatokban olyan osztályozó, válogató, kezelő karámrendszert létesítenek, amelynek tartozéka lehet a betonfürösztő medence a csurgatóval vagy szárítókarámmal, a körömfertőtlenítő folyosó vagy tálca és a mérleg. Jó, ha a felhajtóút kétsávos (kezelőút és fertőtlenítőút), itt helyezik el az áthajtóketreccel ellátott mérleget is. Ha a stabil
válogatófolyosó nincs külön kiépítve, alkalmazhatók mobil űj-zélandi típusú karámrendszerek is.

A szeglemezes szerkezet a mezőgazdaságban

 

A szeglemezes tetőszerkezeteket a világon közel hatvan éve kezdték alkalmazni. Ma már széles körben elterjedt a mezőgazdaság területein.  Az angolszász piacokon szinte kizárólagosan ezt használják, de Nyugat-Európában is nagyobb a felhasználása , mint a kézimunka alapú ács-piacnak.

Tűpontos tervezés

 

A szeglemezes tetőszerkezetek tervezésekor minden esetben statikai terv készül, a statikus részéről nagyon komoly, törvényben meghatározott felelősségvállalás mellett. Ezzel garantáljuk a szerkezet stabilitását. Ez az egyik legnagyobb előnyünk a hagyományos tetőszerkezetekhez képest – azoknál ugyanis szinte sohasem készül statikai terv.

Akár 30%-kal kevesebb anyagfelhasználás

 

A szeglemezes tetőszerkezeteknek pontos, Eurocode alapján történő statikai számítás lehetővé teszi, hogy a szerkezet minden elemében megfeleljen a hatályos szabványoknak, azonban „feleslegesen” plusz anyag ne kerüljön a szerkezetbe, így biztosítva annak gazdaságosságát.

Tető gyosan

 

A szeglemezes tető,  üzemi körülmények között gyártott, azonnal felhasználásra kész, amit a helyszínen, az építés során külön csavarozni már nem kell, ezért sokkal gyorsabban elkészül, mint egy hagyományos tetőszerkezet. A szeglmezes rendszer jóval kisebb keresztmetszetekkel dolgozik, ezzel a hagyományos faszerkezetekhez képest felére csökkenti az anyagmennyiséget.

nagy fesztáv

 

Szeglemezes tetőszerkezettel a hagyományos ácsszerkezetnél nagyobb, alátámasztás nélküli szabad akár 40 m-es fesztáv is gazdaságosan megvalósítható. Nem szükséges szilárd födémet építeni, nem szükségesek a közbenső teherhordó falak. Ez az építészeknek a technológiai igényeknek megfelelő belső téralakítást tesz lehetővé.

 

időtálló, tartós faanyag

 

A felhasznált fenyő nedvességtartalma garantáltan 20 százalék alatt van, tehát nem vetemedik az I. osztályú faanyag C24 szilárdsági osztályba tartozik, ami a legjobb mutató.

Ingyenes ajánlatkérés

A FarmTető hagyományos fából készült fa tetőszerkezeteket és keretállást gyárt időjárásfüggetlenül, teljesen robotizált eszközparkkal, szakértő mérnökök közreműködésével!

Miért Válasszon minket?

  • Akár 30%-kal kevesebb fából 2x olyan szilárdságú szerkezet
  • Kevesebb, feleslegmentes faanyag felhasználás, azaz olcsóbb szerkezet
  • Teljesen automatizált, időjárásfüggetlen üzem, számítógépes, statikai tervezés
  • Csúszásmentes tervezés és gyártás felesleges költségek nélkül
  • Teljes körű szolgáltatás: tervezés, gyártás, szállítás egy kézben

Kérje ingyenes, kötelezettségektől mentes árajánlatunkat most!

FarmTető - szolgáltatási kör és terület

  • #farm tető Paks
  • #szarvasmarha telep tető Szigetvár
  • #mezőgazdasági épület tetőkészítés Dombóvár
  • #tetőszerkezet készítés Dunaújváros
  • #sertéstelep tető Tapolca
  • #fa tető szerkezet Ajka