épÍtse szeglemezes szerkezettel sertéstelepét 

Annak érdekében, hogy a sertések kényelmesen érezzék magukat az istállóban, fontos, hogy figyelmet fordítsunk az állat környezeti, etológiai igényeire.

Fix ár garancia

Fából olcsóbb és tartósabb mint fémből.

Tartós és Innovatív

Nem korrodálódik. 30 méter fesztáv is lehet.

Villámgyors

Előregyártott elemek időjárás garanciával

Egyedi, csak Önnek

A kívánt méretre készítjük, egyedi tervezés

Gazdaságosan és hatékonyan működő állattenyésztő telep

 Számos országban a sertéstenyésztés és tartás hosszú hagyományokra vezethető vissza, amely sok esetben olyan örökségekkel jár, mint az idejétmúlt épületszerkezeti struktúrák, gazdaságtalan külső és belső kialakítások. Egy technológusnak sokszor nehéz dolga van a tervezés során a 20-30-40 éves épületekkel, amelyek több szempontból sem felelnek meg a modern technológiák adaptálásához, plusz költséget jelentve egy telepi rekonstrukció során. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a technológia funkcionalitása határozza meg az épület kialakítását és nem pedig fordítva. A férőhelyigényeknek és szabványoknak megfelelően kell tervezni egy istálló méretét, mely köré kell kialakítani a kutricákat, válaszfalakat, folyosókat.

Az új építésű sertéstelep mellett számos érvet lehet felsorolni:

  • a külső és belső épület-méretekkel a tervező szabadon gazdálkodhat
  • nem kell igazodni a régi épület-struktúrákhoz
  • statikailag több tekintetben nem valósítható meg a mély lagúnás rendszer (bonyolult kivitelezés, félmegoldás a sekélylagúna)
  • steril, új környezet fogadja az állatokat (nincs szükség hosszadalmas mosásra, fertőtlenítésre, a jelentősebb gazdasági/termelési hátrányt okozó fertőzésektől mentes lesz az új telep)
  • a legmodernebb szellőzés-technológiák, szűrőrendszerek, zárt felhajtófolyosók alakíthatóak ki.

Ha az anyagi lehetőségek adottak, mindenképpen egy új telep lehet a hosszú távú megoldás

A szeglemezes szerkezetek időt állóak és statikailag pontosak. Ezek az acél szerkezetekre is igazak, azonban az állatok tartására használt épületben az állatok gáz kibocsájtása a fémben rozsdásodást idéz elő. Nem véletlen, hogy a nyugati állat tartó farmokon a mai napig fával építkeznek.

A mi cégünk tüzihorganyzott acél szeglemezzel (garantáltan időt álló, minőség tanúsított)  illetve C24 minőségű faanyaggal dolgozik, melyeknek ára jóval az acél alatt van. Így aztán nem csak az épület időtartalmát, hanem a pénztárcáját is kedvezőbb irányba billentheti.

 

Számunkra fontos a minőség és fontos az ön elégedettsége mind anyagiakban, minőségben és gyorsaságban is.

TARTÁSTECHNOLÓGIA ÉS ÁLLATJÓLÉT

Egy sertéstelep technológiai kialakításánál, persze a legfontosabb korlátozó tényező az anyagi lehetőség. így a tulajdonosoknak mérlegelnie kell az igények, a minőség és a lehetőségek között. Mivel a beépítendő eszközök használatát hosszútávra tervezzük (több tíz év) érdemesebb a minőségi anyagok mellett dönteni, még akkor is, ha az valamivel többe is kerül (a jót egyszer kell megvenni, a rosszat sokszor). Tartós használat esetén hamar felszínre kerülnek a gyengébb minőségű eszközök, melyek akadályozzák a zavartalan termelést. Érdemes utána
járni a gyártók termékeinek minőségi megfelelősége után, milyen gyártástechnológiával állítják elő, milyen vastag az anyaga, a korrózióval szemben milyen garanciákat vállalnak stb.

Mivel a sertések fizikai erejüknél fogva jelentős megterhelésnek teszik ki az anyagokat (leszorítok, karámok, etetők, válaszelemek) ezeknél kritikusan figyelnünk kell a minőségi anyagválasztásra.
Sok esetben érdemes számításokat kérni a technológusoktól a sertéstelepek várható energiafelhasználásáról, ugyanis a földgáz és elektromos üzemű fűtő és szellőztető rendszerek jelentős üzemeltetési költséget jelentenek. Fontos tehát odafigyelni az épületek szigetelésére, a fűtésrendszer megválasztására és a szellőző rendszer optimális beállításaira.

A szeglemezes szerkezet a mezőgazdaságban

 

A szeglemezes tetőszerkezeteket a világon közel hatvan éve kezdték alkalmazni. Ma már széles körben elterjedt a mezőgazdaság területein.  Az angolszász piacokon szinte kizárólagosan ezt használják, de Nyugat-Európában is nagyobb a felhasználása , mint a kézimunka alapú ács-piacnak.

Tűpontos tervezés

 

A szeglemezes tetőszerkezetek tervezésekor minden esetben statikai terv készül, a statikus részéről nagyon komoly, törvényben meghatározott felelősségvállalás mellett. Ezzel garantáljuk a szerkezet stabilitását. Ez az egyik legnagyobb előnyünk a hagyományos tetőszerkezetekhez képest – azoknál ugyanis szinte sohasem készül statikai terv.

Akár 30%-kal kevesebb anyagfelhasználás

 

A szeglemezes tetőszerkezeteknek pontos, Eurocode alapján történő statikai számítás lehetővé teszi, hogy a szerkezet minden elemében megfeleljen a hatályos szabványoknak, azonban „feleslegesen” plusz anyag ne kerüljön a szerkezetbe, így biztosítva annak gazdaságosságát.

Tető gyosan

 

A szeglemezes tető,  üzemi körülmények között gyártott, azonnal felhasználásra kész, amit a helyszínen, az építés során külön csavarozni már nem kell, ezért sokkal gyorsabban elkészül, mint egy hagyományos tetőszerkezet. A szeglmezes rendszer jóval kisebb keresztmetszetekkel dolgozik, ezzel a hagyományos faszerkezetekhez képest felére csökkenti az anyagmennyiséget.

nagy fesztáv

 

Szeglemezes tetőszerkezettel a hagyományos ácsszerkezetnél nagyobb, alátámasztás nélküli szabad akár 40 m-es fesztáv is gazdaságosan megvalósítható. Nem szükséges szilárd födémet építeni, nem szükségesek a közbenső teherhordó falak. Ez az építészeknek a technológiai igényeknek megfelelő belső téralakítást tesz lehetővé.

 

időtálló, tartós faanyag

 

A felhasznált fenyő nedvességtartalma garantáltan 20 százalék alatt van, tehát nem vetemedik az I. osztályú faanyag C24 szilárdsági osztályba tartozik, ami a legjobb mutató.

Állattartó telepek létesítése

Állattartáson olyan tevékenységet értünk, amely állati eredetű termék előállítására és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magában foglalja a tenyésztést, a szaporítást és a végtermék előállítást is. Az állattartó épület olyan létesítmény, amely közvetlenül az állatok elhelyezésére és védelmére szolgál. Az állattartó telepen az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók pl. hízlalda, karám, takarmánytároló siló, takarmánykeverő üzem.

A létesítmény helyének kijelölése

A létesítmény helyének kijelölésekor több szempontot is figyelembe kell venni (építésjogi előírásokat, talajtani, domborzati viszonyokat stb.).
Építésjogi szempontok. A tervezés előtt feltétlenül tájékozódni kell a helyi önkormányzatnál. Az önkormányzat három csoportba sorolja a területét (beépítési övezet, belterület, külterület), s annak megfelelően dönt az engedélyezésről. Figyelembe kell venni, hogy a „szagterhelés”, a por, a legyek, a zaj a szomszédokat zavarhatja. Az építési tervben ki kell térni a tűzbiztonságra, a védőtávolságokra, az állatvédelmi szempontokra, külalakra stb. Talajtani szempontok. Mivel az épület tömegét a talaj viseli, meg kell vizsgálni a talaj szerkezetét, minőségét. Foglalkozni kell a talaj felmelegedésével, hőforgalmával is, ami a talaj színétől és víztartalmától függ. Figyelemmel kell lenni a talaj nedvességére, vízkötő képességére, a talajvíz magasságára is. Nedves talajokra vagy ahol a talajvíz szintje magas ne építsünk. Fontos, hogy a talajvíz a padozat alatt l50 cm-nél mélyebben legyen kora tavasszal, a hóolvadás után. Ha magas a talajvíz, az épületek fala könnyen átnedvesedik, de a nedves talajok elősegítik a 170 paraziták fejlődését is, és lehetővé teszik a fertőzőképes formák hosszú életben maradását. A talajban előfordulhatnak orsóféreg-peték és -lárvák, a gyomor- és bélférgességet okozó fonálférgek lárvái, tüdőféreg-lárvák és mételypeték. E paraziták többsége azonban rosszul tűri a napfényt és a szárazságot. Kórokozó mikroorganizmusok kis számban vannak a talajban, mert a talaj mikrobái antibiotikus hatásuk révén elpusztítják azokat. Néhány kórokozó spórája azonban hosszú évekig fertőzőképes maradhat. Ilyen lehet pl. a lépfene spórája, ami manapság már ritkán betegít, a rosszindulatú vizenyő spórái, amelyek rendkívül ellenállóak. A tetanuszbaktériumok az emlősállat ürülékével jutnak a talajra, ahol spórát képeznek, így különösen sok spóra található a trágyázott talajokban. Nem szabad állattartó telepet létesíteni olyan talajon, ahol korábban dögtér vagy szeméttelep volt. Domborzati viszonyok. A telepet ne telepítsük mély fekvésű helyre, völgy fenekére, mert itt gyakori a köd, a fagy, s az ilyen környezet hajlamosít a légzőszervi megbetegedésekre. Az épületeket a telep legmagasabb pontjain célszerű elhelyezni, mert ez megkönnyíti a csapadék és a hólé elvezetését. Nem ajánlatos 15%-osnál meredekebb lejtőkre építeni, mert ez megdrágítja az építkezést. Kerüljük az északi, észak-keleti lejtőket is, mert itt nem élvezhető a napfény előnyös hatása. Legcélszerűbb az épületeket egy síkon elhelyezni (kevesebb a földmunka). Ha a telep nem eléggé szélvédett, telepítsünk köré erdősávot, ami a porszennyezettséget is csökkenti. Levegőszennyező ipari üzemek szélárnyékába sem szabad állattartó telepet létesíteni.

Az épületek telepen belüli elrendezése

Az épületek tájolását többnyire úgy alakítják ki, hogy rövidebb oldaluk essék az uralkodó szélirányba, azaz észak-déli irányba, mert így kisebb télen a falakon át történő hőveszteség. Nyáron viszont számolni kell a nagyfokú felmelegedéssel. 

Legeltetés

A sertés legősibb, legtermészetesebb takarmánya a legelőfű. A legeltetés kettős célt szolgál: egyrészt a sertés ezúton tiszta, friss levegőn, napfényen tartózkodva mozog (szilárd szervezet), másrészt olcsón ju t olyan tápláló- és ásványianyagokhoz, nyomelemekhez és vitaminokhoz, amelyekhez legeltetés nélkül egyáltalán nem vagy csak lényegesen drágábban juthatna.

Megkülönböztetünk: 1. természetes, 2. mesterséges és 3. alkalmi legelőket.

1. A természetes legelők közül a sertés a mély fekvésű, nedves talajú, zömmel aljfüvekből, pillangósokból álló területet kedveli. Különösen szívesen járkál, legel azokon a helyeken, ahol csigák, giliszták, férgek is akadnak.

2. A mesterséges legelők telepítésénél a talaj adottság és éghajlat figyelembevételével magunk választhatjuk meg a legkedvezőbb gyepkeveréket. Alapvető, hogy a keverékben az aljfüvek domináljanak. A pillangósok közül a vörös-, fehér- és svédhere, a lucerna és a baltacím jön elsősorban számításba. A szudáni cirokfű, rozs, repce és a spenót szintén jó sertéslegelőt szolgáltat.

3. Az alkalmi legelőknek különösen nagy jelentőségük van a sertéstartásban, egyrészt azért, mert változatos, jó takarmányt szolgáltatnak, másrészt pedig azért, mert így legtöbbször olyan gazdasági melléktermékek kerülnek takarmányozásra, amelyek egyébként veszendőbe mennének. Amíg az eke meg nem jelenik, addig a burgonya-, a répa-, a kertészeti- és a kukoricaföldet járatni kell sertésekkel, mert az élelmesen keresgélő, turkáló jószág nagyon sok takarmányt talál itt. A búza-, árpa- és borsótáblákon még körültekintő munka esetén is annyi pergett szem, töredezett kalász, elszóródott hüvely marad, hogy onnan hazatérve a sertés nem ritkán csupán ivóvizet kíván. Az alkalmi legelők hasznosításával tehát olcsóbbá tehető a sertéstartás, nyilvánvaló, hogy ezeket a legelőket nem szabad veszendőben hagyni!

A SERTÉSTARTÁS KÖRNYEZETI VONATKOZÁSA

 

Az állattartás fő környezetvédelmi vonatkozása az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik, melynek során az állat takarmányt fogyaszt és emészt, majd a felesleget üríti, melynek következményeként tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Elsősorban a trágya minősége és összetétele, valamint a trágya tárolása és kezelése határozza meg, hogy milyen kibocsátásokkal kell számolnunk a nagy létszámú állattartás kapcsán. A keletkező kibocsátások gyakran diffúz természetűek és mérésük nagy nehézségekbe ütközik. Modellek kidolgozása folyt illetve folyik jelenleg is a célból, hogy ott is pontosan lehessen becsülni a kibocsátásokat, ahol a közvetlen mérés nem lehetséges. Néhány tényező szerepét csak nemrég azonosították be a folyamatban, a figyelem középpontjában továbbra is az ammónia (NH3) valamint a N és P kibocsátások állnak, talajba, felszín alatti vízbe és felszíni vizekbe (Ba b c s á n y et a l , 2004).
Általánosan elfogadott becslések szerint egy sertéstartás során a nitrogén fogyasztása, hasznosulása, illetve vesztesége a következők szerint alakul:

  • 33% beépül az állat szöveteibe,
  • 51% távozik a vizelettel, és
  • 16% távozik a bélsárral.

A keletkezett ürülék (értve most ezalatt a fenti felsorolás adatai közül a vizelet és bélsár együttes tömegét) összes nitrogén tartalma tehát 67%, melyből:

  •  34% távozik a levegőbe kibocsátott ammónia formájában, és
  • 32% távozik a földekre kijuttatott trágya formájában.

A nagy létszámú állattartó telepek legfőbb negatív környezeti hatása a trágyakezelés (gyűjtés, tárolás, hasznosítás) elavult technológiáihoz köthető, melyek már nem felelnek meg a környezetvédelem követelményeinek. A Magyarországon keletkező hígtrágya és csurgalékviz mintegy 30-40%-a nem hasznosul a mezőgazdaságban,
hanem a környezetet szennyezi, legtöbbször szigeteletlen hígtrágya tároló medencékbe kerül, és elszennyezéssel fenyegeti a talajt, illetve a felszín alatti vizeket. A kutatások e területen azt bizonyítják, hogy jelenleg a hígtrágya végső mezőgazdasági hasznosítása az egyetlen megfelelő megoldás. A telepek nagy állatlétszáma, illetve a nagy hígtrágya mennyiségek miatt a fémből, vasbetonból készült szigetelt tárolók helyett gazdasági okokból csak a földmedencék alkalmazására került sor ( Mészáros 2 0 0 5 ) .
A NAGYÜZEMI SERTÉSTARTÁS KÖRNYEZETI KÉRDÉSEI
Az állategészségügyi előírások alapján korábban 30 napos hígtrágya tárolást írtak elő. Egy 500 kocás, hidraulikus trágyaeltávolítási rendszerű telepen például az általánosan alkalmazott elavult technológiák esetén már a 30 napi hígtrágya mennyiséghez szükséges tárolókapacitás is 5 és 10 ezer m3 között mozog. A földmedencés
tárolóegységek megfelelő szigetelése, a szigetelőképesség fenntartása, a rágcsálók elleni védelem, osztott, 4-5 ezer m3-es tárolómedencék esetén is komoly műszaki és üzemelési feladatot jelent, amelyet korábban megfelelő szinten nem tudtak megoldani.   

Ingyenes ajánlatkérés

A FarmTető hagyományos fából készült fa tetőszerkezeteket és keretállást gyárt időjárásfüggetlenül, teljesen robotizált eszközparkkal, szakértő mérnökök közreműködésével!

Miért Válasszon minket?

  • Akár 30%-kal kevesebb fából 2x olyan szilárdságú szerkezet
  • Kevesebb, feleslegmentes faanyag felhasználás, azaz olcsóbb szerkezet
  • Teljesen automatizált, időjárásfüggetlen üzem, számítógépes, statikai tervezés
  • Csúszásmentes tervezés és gyártás felesleges költségek nélkül
  • Teljes körű szolgáltatás: tervezés, gyártás, szállítás egy kézben

Kérje ingyenes, kötelezettségektől mentes árajánlatunkat most!

FarmTető - szolgáltatási kör és terület

  • #fa tető szerkezet Paks
  • #tehenészeti telep tető Bakonybél
  • #sertéstelep tető Dunaújváros
  • #rapid tető Dombóvár
  • #tetőszerkezet készítés Székesfehérvár
  • #gépszín tető Szekszárd