KORSZERŰ BAROMFIISTÁLLÓK LÉTESÍTÉSE szeglemezes szerkezettel
Napjainkban a magas környezeti igényű és érzékeny brojlerfajták igénylik, sőt megkövetelik, hogy a rövid felnevelési periódus alatt maradéktalan környezeti kiszolgálásban részesüljenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az életkoruknak megfelelő komfortzóna a nap 24 órájában álljon rendelkezésre.
Fix ár garancia
Fából olcsóbb és tartósabb mint fémből.
Tartós és Innovatív
Nem korrodálódik. 30 méter fesztáv is lehet.
Villámgyors
Előregyártott elemek időjárás garanciával
Egyedi, csak Önnek
A kívánt méretre készítjük, egyedi tervezés
BAROMFIistállók SZEGLEMEZES SZERKEZETBŐL
Bár szerencsére egyre több ún. zöldmezős kivitelű baromfiistálló épül Magyarországon, de sajnos a hazai gyakorlatban még a 20-50 éve épült, átalakított és felújított istállók üzemelnek, amelyek fölött jelenlegi formájában eljárt az idő
Hazánkban a külső hőmérséklet jelentős ingadozása miatt a korszerű és gazdaságos baromfihizlalás csak szabályozott környezetű ( automatizált etetés és itatás, mesterséges világítás, klimatizált tartásterű ) istállókban valósulhat meg.
A nyitott oldalfalú, függönnyel zárható istállók a baromfitartásban mára visszaszorultak. A zárt rendszerű istállókban a légcsere mennyisége, a beáramló levegő iránya jobban kontrollálható, és a madarak életképessége, növekedési
üteme, takarmány hasznosítása, valamint az állomány komfortérzete is jobbnak bizonyult
Meglévő épületek átalakítása:
Baromfitartásra gyakorlatilag bármely, korábban más állat tartására (szarvasmarha, sertés) vagy eltérő célra használt épület (magtár, tároló épület stb.) is alkalmas lehet, amennyiben az átalakítás vagy felújítás kielégíti a baromfitartó épületekkel szemben támasztott minimális alapkövetelményeket.
Az elvárt komfortzóna a következőkkel biztosítható:
- a korszerű, szabályozott környezetű baromfi istállókkal;
- az etetést és az itatást szolgáló gépi berendezésekkel és azok vezérlésével;
- a légcserét biztosító szellőztető berendezésekkel és azok vezérlésével;
- a fűtést és hűtést biztosító gépi, technológiai eszközökkel;
- a szabályozható világítóberendezésekkel;
- a technológiai felügyeletet biztosító komputerekkel.
Az átalakítás során az következő követelményeknek kell eleget tenni:
- Legyen alkalmas kellő mennyiségű etető- és itatófelület függesztett, emelhető-süllyeszthető elhelyezésére.
- Maradjon elegendő beépítési felület a végfali ventilátorok, oldal légbeejtő ablakok, az alagút-szellőztetés motoros zsaluinak vagy légfüggönyeinek beépítésére. Padlásteres ólak esetében pedig az emeleten is.
A padlástér alacsony parapet- és nyílásáthidalói esetén kiegészítő fogadókeretek vagy kazetták készítésével kell számolni a légbeejtők befogadására és automatikus működtetésére. - A tartástér oldalfalai terem tsék meg a lehetőséget a légbeejtő ablakok sodronyos vagy acélhuzallal történő automatikus nyitására, zárására.
- Meg kell oldani kétszárnyú kapu beépítését az épület végfalában az alom és a trágya gépi mozgatása, a napos brojler könnyű letelepítése és a felhizlalt vágócsirke gépesített vagy ketreces elszállítása érdekében.
- Indokolt az épületek szigetelésének ellenőrzése. Utólagos munkálatok esetén érje el a korszerű, új építésű istállók szigetelésének paramétereit. Figyelem! A hőszigetelés nemcsak télen, hanem a nyári nagy melegben is fontos.
- A végfali ventilátorok elhelyezésének kiválasztásában figyelembe kell venni az előírt távolságokat lakott területektől és közlekedési utaktól, továbbá az uralkodó szélirányt. A ventilátorok ne fújják az istálló elhasznált levegőjét széllel szemben, lakott területre vagy forgalmas útra.
- A tartástér padozatát és többi felületeit repedésmentesre kell felújítani a szalmonellamentesítés sikere érdekében.
- Gondoskodni kell minimum 2×3 m = 6 m2 alapterületű szervizhelyiségről a gyógyszerező berendezés, a vízbetáplálás szerelvényeinek – vízszűrő, víznyomás csökkentő, vezérlőszekrények – számára, akár a tartástérben, akár az épületen kívül. Ez a helyiség egyben szélfogóként és higiéniai zsilipként is szolgál, ezért célszerű, hogy a tartástér ebből a helyiségből nyíljék megakadályozva a légtér esetleges hirtelen lehűlését vagy a közvetlen, személyi belépést a szennyezett külső területről az ól belsejébe.
- Környezetvédelmi előírás a mosó- és szennyvíz elvezetését, gyűjtését, tárolását kiépíteni.
- Szerfás istállókban a felújítás során ellenőrizni kell a fa szerkezetek épségét, teherhordó képességét. A faoszlopok tövét mechanikai védelemmel kell ellátni az alomtrágya gépi kitárolásakor előforduló sérülés elkerülésére.
- Emeletes istállók padlástereihez úgy kell a belső feljáró lépcsőt kialakítani, hogy a földszinti és az emeleti tartásterek egymástól ajtóval is teljesen elkülönüljenek.
Az újonnan épülő, korszerű brojleristállók zártak, szabályozott környezettel a legkedvezőbb feltételeket terem tik meg a tartástechnológiai igények (etetés, itatás, fűtés, szellőztetés, világítás) kielégítésére, az állategészségügyi és az EU-normatívák szerinti állatjóléti követelmények betartására
Istállóméretek
Elterjedt és bevált az átlagosan 1000-1200 m2 alapterületű, 12 m széles, 84-100 hosszú istálló kialakítása. Az épületek tényleges méretét az állomány létszáma és az építési telek lehetőségei határozzák meg. A telepméretek bővülése és a törekvés a beruházási fajlagos költségek csökkentésére az istállóméretek növekedését hozza magával. A tendencia a 15-18 m széles, 100-120 m hosszú épületek építése (1500-1800 m3-es istállók).
A korszerű épületszerkezetek ugyan lehetőséget teremtenek a további méretnövelésnek akár 140 m hosszúságban és 20 m feletti szélességben is, de elterjedésüknek a mélyalmos tartás állat-egészségügyi és állatjóléti előírások növekvő követelményei és a szellőztetés hatékonyságának gyengülése jelent korlátozó tényezőt.
Istállószerkezetek
A korszerű brojleristálló hagyományos téglafalazással vagy az egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes változatban szendvicspanel oldalborítással készül. A kiválasztásnál a beszerzés, a kivitelezés és a szigetelés együttes költsége a mérvadó. A korszerű könnyűszerkezetes épület főtartói horganyzott acélból készülnek. Tartós, ellenáll a korrozív gázoknak a tartástérben előforduló, estenként magas pára- és ammóniatartalomnak. Oldalfala többnyire szendvicspanel, ritkábban tégla.
Költségtakarékossági okokból fa szerkezeti anyagok is kerülnek a tetőtérbe. Ilyen megoldásoknál számolni kell a fokozott állategészségügyi kockázatokkal. A tetőtér lezárására szolgálnak a különböző anyagú és vastagságú szigetelt álmennyezetek. A tetőtartó szerkezetek – rácsos tartók, kereszttartók, hosszirányú szelemenek – méretezésében és elhelyezésében már a tervezés fázisában célszerű a baromfitartó berendezések beépítésének és működtetésének műszaki követelményeit figyelembe venni. Az oldalfalakba, vég- és homlokfalakba beépítendő ventilátorok, motoros zsaluk és légbeejtő ablakok számára a fogadó- és tartókeretek méretét előre, még a tervezés fázisában meg kell határozni, beépítési helyüket pedig ki kell jelölni. Az istálló hosszában több ponton felfüggesztett etető-, itató- és fűtőberendezések statikus terhelést jelentenek a tetőszerkezet tartóelemeire. Az etető- és itatóberendezések az épület kereszt- vagy hossztartóira kerülhetnek felfüggesztésre 3 m-es
osztásközökkel a tartástér teljes hosszában.
Tető
A korszerű istállók nyeregtetővel fedettek, melyek túlnyúlnak az oldalfalakon védve azokat a csapadéktól és erős napsugárzástól. Anyaguk horganyzott acéllemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését
Álmennyezet
Visszatérő kérdés tervezéskor, hogy a tartástér légtere álmennyezettel vagy a nélkül kerüljön-e kialakításra. Álmennyezet választásakor nem szabad elfeledkezni az oldalfalakkal érintkező síkok hézagainak hibátlan és tartós tömítéséről, azaz a padlástértől való tökéletes elszigeteléséről. Ennek hiányában megvalósíthatatlan a „vákuumra” vezérelt automatikus szellőztetés és a fűtés összhangja. Ekkor a padlástérből érkező fals levegő megzavarja a légnyomásmérő automatákét,
és lehetetlenné teszi a klímavezérlő komputerek helyes beállítását.
A tömítetlenség további kedvezőtlen hatása a fűtetlen padlás és a meleg tartástér között kialakuló nagy hőmérséklet-különbség és az ebből eredő folyamatos páralecsapódás a padozaton, oldalfalakon és mennyezeten. A jelenség télen, a csapadékos időszakokban, valamint nyáron, a hűvösebb hajnalokon is fennáll, teljesen átnedvesítve az almot.
Álmennyezet kialakításakor a padlástér nyári szellőztetéséről is gondoskodni kell. A túlzottan felmelegedett levegőt ventilátorokkal vagy a tetőgerincben kiépített szellőző rendszerrel lehet eltávolítani.
Álmennyezet nélkül: A sokéves építési és üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízszintes álmennyezet helyett a koporsó vagy sátor alakú légterek választása m ellett egyre több érv szól. A tető alatti jelentős nagyságú légteret jól tudjuk hasznosítani, különösen a fűtési időszakokban gáz infrasugárzók használatakor. Minimum és keresztszellőztetési üzemmódban a tetőgerinc és a padozat közötti meleg levegő rétegződik, a hőmérséklet-különbség elérheti az 5-6 °C-ot is, különösen fiatal állomány számára történő fűtéskor, amikor az alomszinten megkívánt fűtési hőmérséklet 32-30 °C. Keverő ventilátorok szakaszos üzemével ez a többlethő visszavezethető a baromfiállományra, jelentősen csökkentve az oldalfali légbeejtők nyitásának gyakoriságát és a felhasznált gáz mennyiségét.
A tetőgerinc alatti „kupola ” felé áramló meleg levegőben ritkul a fűtőgáz égéstermékeként keletkező szén-dioxid és az egyéb káros gázok koncentrációja, továbbá a bélsárral szennyezett alomból származó ammónia töménysége. Ennek köszönhető, hogy idő előtti kényszerszellőztetés és ebből eredő többlet gázfogyasztás nélkül is javulhat a tartástér levegője.
Oldalfalak, hőszigetelés
A könnyűszerkezetes istállók panelfalainak borítóanyaga horganyzott acél- vagy alumíniumlemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása itt is csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését.
A korszerű baromfiistálló jó hőszigetelése az alapvető követelmények közé tartozik, és megtérülő befektetés mind a téli, mind pedig a nyári üzemeltetés számára.
Anyagvastagsága 10-15 cm közötti legyen, minőségtől függően. Ez érinti a tetőt, az oldalfalakat, az álmennyezetet vagy annak híján a tartástér belső határoló felületeit.
A jó hőszigeteléssel télen a tartástér lehűlését és a fűtési energia költségeit, nyáron pedig a túlmelegedés miatt szükséges szellőztetési, hűtési költségeket csökkenthetjük. Az épületet megtervezésénél további szempont a páralecsapódás megakadályozása az épületszerkezet felületén vagy annak belsejében.
Padozat
A brojlertermelő berendezések működtetéséhez, állat-egészségügyi követelmények (szalmonellamentesítés stb.) betartásához, szilárd és teherhordó padozat jöhet csak
szóba. Az új építésű istállópadozat terhelésének alkalmasnak kell lennie a vágóbrojler gépi összegyűjtésére, targoncával történő rakodásra, az épület gépi kitrágyázására. Az istálló szabad felületeinek, az oldalfalaknak, az álmenynyezetnek és a padozatnak simának, rés- és repedésmentesnek kell lennie, hogy a rovarok, baktériumok, vírusok ne telepedhessenek meg bennük, tisztításuk könnyen elvégezhető legyen. Ellenállónak kell lenniük az állományváltás szervizperiódusában történő nagy nyomású vízzel történő mosás és a technológiai előírásokban szereplő fertőtlenítőszerekkel szemben. A padozat és oldalfalak találkozását töm íteni kell az állat-egészségügyi feltételek biztosításához. Célszerű az oldalfalak védelmére a padozattól 30-40 cm-re betonszegélyt és ütközésvédelmet emelni a gépi kitrágyázások okozta sérülések elkerülés.
Párakizárás
A korszerű baromfiistálló páramentesítése az épület alapozásának és padozatának talajnedvességgel szembeni szigetelésével kell kezdődnie. A különféle szigetelőanyagok, párazárófólia stb. beépítése elengedhetetlen a pont- és sávalapoknál valamint a padozat alatt.
Szellőztető berendezések
Szellőztetési alapelvek: A baromfiistálló megfelelő szellőztetésének biztosítása összetett és nehéz feladat. Közvetlen hatással van a hizlalás nyereségességére, ugyanakkor külső körülményei és feltételei folyamatosan változnak:
- napszakonként;
- évszakok szerint;
- az időjárástól függően;
- a baromfiállomány növekedésével.
Az utóbbi fontossága az állat hőtermelésével van szoros kapcsolatban.
- A szellőztetés alapkövetelménye és célja a madarak komfortjának megteremtése minden életkorban napszaktól és évszaktól függetlenül:
- kívánt mennyiségű friss levegő biztosítása;
- a magas hő- és páratartalom csökkentése;
- hűtés;
- por és ártalmas gázok – ammónia, szén-dioxid, szén-monoxid eltávolítása. Fontos tudni, hogy a túl magas szén-dioxid-koncentráció étvágycsökkenést, aluszékonyságot, nagyobb mennyiségben fulladásos halált okoz! A magas ammóniaszint izgatja a nyálkahártyát, érzékennyé téve a baromfit a baktériumos fertőzésekre.
Szabályozott környezetű, zárt istállók szellőztetése
Hazánkban a szélsőséges éghajlati viszonyok miatt a nyitott istállók és a természetes szellőztetés nem terjedhetett el. A zárt istállókban a túlnyomásos (befúvott levegő) és negatív nyomású (szívott levegő) szellőztetéssel valósítható meg a légcsere. Nálunk az utóbbinak van hagyománya, hatékonyságát a több évtizedes gyakorlat bizonyítja: ezért ez terjedt el.
Negatív nyomású szellőztetési rendszer
A rendszer elemei a ventilátorok, a légbeejtők, a motoros zsaluk és az oldalfali záró függönyök, az automatikák, a brojlerekre felügyelő komputerek.
Ventilátorok
- Állandó fordulatszámú ventilátorok: a brojlertartás gyakorlatában az axiál-(szívó-) ventilátorok terjedtek el. A végfalakba többnyire állandó fordulatszámú változatuk kerül. A brojlerhizlalás nagy telepítési sűrűsége, az egyre növekvő méretű tartásterek (15×120 m; 18×100 m) egyre nagyobb teljesítményű ventilátorokat igényel. Teljesítményük 16 000-46 000 m’/h között változik. A nagyobb teljesítményű ventilátorok ékszíjhajtással, alacsony (900-1400 f/m in) fordulatszámon működnek, a meghajtó villanymotoruk 3 fázisú, teljesítményük 0,3-1,5 kW között változik. A ventilátorok tartozéka a m otor tengelyéről vagy ellensúllyal működtetett lamellás zsalu, amely a ventilátor álló helyzetében zárja a szellőztető nyílást. A „kényszernyitású” zsaluk előnye a légáram által működtetett megoldással szemben az, hogy a szerkezet még poros, nedves környezetben, sárral terhelve is biztonsággal tartja nyitva a zsalu lemezeit. Az állandó fordulatszámú ventilátorok működése szakaszos. Ki-és bekapcsolásuk automatikus, hőmérséklet-jeladó beiktatásával vezérlő komputerek végzik. Csoportos beépítésben a ventilátorok egy része szerepet kap az átmeneti időszak (tavasz, ősz) kereszt szellőztetésében, míg nyáron az alagúthűtési üzemmódban folyamatos a programozott működtetésük.
- Változtatható fordulatszámú ventilátorok: A változtatható fordulatszámú ventilátorok kisebb teljesítményűek, vég-és oldalfalakba, továbbá kürtös szellőztető egységekbe kerülnek beépítésre. A lapátok meghajtása a m otorról közvetlen, teljesítményük 3500-25 000 m3/h között változik. Meghajtó villanymotoruk egy vagy háromfázisú, villamos teljesítményük 0,3-1,2 kW között változik. A zsalulemezeket a ventilátor keltette légáram tartja nyitva. A fordulatszám a maximális értéktől annak 10%-ig fokozatmentesen szabályozható.
- Keverőventilátorok: Feladatuk a tartástér teremhőmérsékletének mindenkori kiegyenlítése. A szellőztetés és fűtés okozta hirtelen nagy hőmérséklet különbségek rövid időn belüli kiegyenlítése, a tetőtér alatti meleg levegő rétegződésének megszüntetése. Az istállótér tartószerkezeteire kerülnek rögzítésre. Forgalomba állandó és változtatható fordulatszámú változatban kerülnek. Flajtásuk mindenkor közvetlen motorhajtás. Szállító kapacitásuk 2600 m3/h /d b -1 4 000 m3/h /d b, fordulatszámuk 900-1400 f/m in , egy- vagy háromfázisú hajtóm otor teljesítménye 0,3-0,5 kW.
- Légbeejtők: A tartástérbe áram ló levegő sebességét, mennyiségét, irányát nem a ventilátorok elhelyezkedése, hanem az
istálló oldalfalába épített légbeejtők határozzák meg. Ezért azok méretének és alakjának kiválasztásában, menynyiségének meghatározásában, oldalfali elhelyezésében különös odafigyeléssel kell eljárni, mindenképp javasolt istálló légtechnikájában járatos szakember véleményét előzetesen kikérni.
Szellőztetés
Keretszellőztetés:
- A téli és átmeneti időszakok – tavasz, ősz – szellőztetési rendszere, amely teljesen eltér a nyári szellőztetés gyakorlatától. Keresztszellőztetésnél az alapkövetelmények biztosítása mellett – friss levegő bevitele, felesleges pára, por és ártalmas gázok eltávolítása – a külső alacsony hőmérsékletre mindig figyelemmel kell lenni. Hideg időszakban és télen a beszívott hideg levegő a szellőztetés szempontjából kockázati tényező, mert:
- a madarak számára a hideg stresszt jelent;
- páratartalma magas, könnyen az alom elnedvesedését okozza;
- tömege a magas víztartalom miatt nehezebb, mint máskor, ezért gyorsan „lezuhan”.
Kürtös keresztszellőztetés:
A keresztszellőztetés egyik módja a tetőgerincen elhelyezett kürtőkbe szerelt változtatható fordulatszámú ventilátorokkal végzett légcsere. Az intenzív légcsere jelentette előny mellett a módszernek több hátránya is jelentkezik (beruházási költsége a legmagasabb, a nap 24 órájában kikapcsolás nélkül dolgozó ventilátorok túl sok friss meleg levegőt szívnak ki az ólból). Ezért a mélyalmos brojlertartásban 20 m istállószélességig versenyképessége megkérdőjelezhető. Ennél szélesebb istállókban már indokolt lehet alkalmazásuk.
Keresztszellőztetés parciális nyomásra („vákuumra”): A keresztszellőztetés mára legelterjedtebb módja hazánkban, melynek eredményességét több évtizedes nagyüzemi brojlertermelési tapasztalat igazolja.
A szeliőztetési mód lényege, hogy a nagy teljesítményű ventilátorok szakaszos működtetésével mindig éppen akkora légcserét – mVh/testsúlykg – hajtunk végre az istállóban amennyire:
- a madarak sűrűsége;
- életkora;
- az aktuális évszak;
- az istálló belső és a napszak külső hőmérséklete;
- az istálló szigetelése m iatt szükség van.
A leírtak miatt állandóan változó mennyiségű lécserét úgy kell végrehajtani, hogy a szellőztetés alapkövetelményei teljesüljenek, a brojlerállomány komfortja pedig fennmaradjon. Ennek érdekében a légbeejtők nyitásának mértéke a légcseréhez szükséges ventilátorok légszállító kapacitásának figyelembevételével történik úgy, hogy a tartástérben uralkodó légnyomás az istállón kívüli légnyomásnál mindig kisebb, előre beállított értéket – parciális nyomást, „vákuumot” – tartson. Ez az érték
általában 16-21 Pa közötti, mely az adott istálló konstrukciójára, beépített ventilátorkapacitására, légbeejtő darabszámára jellemző állandó, amely az évszakváltással kismértékben módosulhat. A parciális nyomást az istálló beüzemelésekor állítják be tapasztalt szakemberek, melyet az istállóba szerelt nyomásmérő automatikával folyamatosan mérnek, ellenőriznek. Ez az automatika vezérli a légbeejtőket nyitó-záró elektromotoros csörlőket. A berendezés érzékenysége oly nagy, hogy akár a tartástér ajtajának kismértékű nyitására is működésbe hozza a légbeejtőket (motoros csörlő segítségével). Ennek elkerülése a légbeejtők mozgatásának késleltetésével történik, így a parciális nyomásra, „vákuumértékre ” alsó és felső határérték beállítására kerül sor. A helyesen beállított parciális nyomással történő keresztszellőztetés előnyei:
- a friss levegő minden légbeejtőn a megfelelő sebességgel áramlik be, egészen a tartástér közepéig;
- a középre érkező levegő az alomtérbe érve lelassul (nem zúdul a madarakra), nem haladja meg a maximálisan megengedett 0,3 m/s „té li huzat” határértékét;
- a középre érkező levegőnek van ideje felmelegedni, ezért páramegtartó képessége megnő: elmarad a párakicsapódás,
ebből következően pedig az alomnedvesedés.
A légbeáramlás sebessége különböző nyomásviszonyok mellett:
a) kis nyomás: a légbeáramlás nagyon lassú, a hideg levegő lezuhan az oldalfal mellé;
b) optimális nyomás: a hideg levegő megfelelő sebességgel ju t be az istálló közepére;
c) túl nagy nyomás: a légbeáramlás túl gyors, a levegő a szemközti oldalfalig repül.
A parciális nyomás értékének növelésével a beáramló levegő sebesessége is nő. A parciális nyomás a bekapcsolt ventilátorok számával és a légbeejtők nyitása-zárása mértékének (légbeejtési felületének) szabályozásával változtatható. A megfelelő parciális nyomás kialakításához a működő ventilátorok kapacitását és a működtetett légbeejtő felületeket kell összhangba hozni. A parciális nyomás beállításakor a belépő levegő útjának ellenőrzési gyakorlata az úgynevezett „füstpróba”.
A ködgyertyák színes füstje segítségével a beállítások ellenőrzése egyszerű és látványos. Jó eszközt kínál a szellőztetési elvmegértésére, alkalmazásának begyakorlására.
Szellőztetés parciális nyomás nélkül, hideg stressz és nedves alom, növekvő gázfogyasztás Szellőztetés parciális nyomással, meleg és száraz alom, fűtési költségmegtakarítás Parciális nyomás („vákuum”) értékének beállítása.
A szellőztetés megoldásai
A napos állomány légcseréje kizárólag keresztszellőztetéssel és időre vezérelten történik. A minimum szellőztetéskor az állandó fordulatszámú ventilátorokból egykettő szakaszosan üzemel, melyben a működő és álló ciklusok váltják egymást (pl. 3 percig működnek, 7 percig állnak ). A működési periódusokat a baromfikomputer
előre programozottan szabályozza. A baromfiállomány növekedésével és a külső hőmérséklet emelkedésével, különösen az átmeneti időszakban nő a légcsereigény. A
külső hőmérséklet késő tavaszi emelkedésével, idősebb állománynál, már hűtésre is szükség lehet az állomány által term elt beltérihő miatt is.
A légcsereigény további növekedésével az üzemelő ventilátorok száma előre programozott értékek alapján automatikusan nő. A hizlaláshoz tartani kívánt hőfokot
több ventilátor ki -és bekapcsolásával a baromfikomputer végzi hőmérséklet-jeladókon keresztül. Az egyenletes ventilációs lépcsők kialakításához fontos, hogy a
ventilátorok egymás utáni bekapcsolási hőmérséklete beállítható legyen. A gyakorlat szerinti érték 0,8-1,4 °C. Keresztszellőztetés céljára az istálló mindkét végébe javasolt ventilátort építeni a gyorsabb levegőcsere érdekében. Az így kialakított rendszerben az elhasznált levegő két irányban és rövidebb úton távozik a tartástérből.
Hosszirányú (alagút-) szellőztetés: A nyári, meleg hónapok szellőztető-hűtő rendszere (3.11. ábra). Nyáron a napsugárzás okozta hőterhelés mellett az idősebb állomány igen jelentős hőtermelésével is számolni kell. Azokon a napokon, amikor a külső hőmérséklet eléri a hizlalótér hőmérsékletét, a keresztszellőztetés már nem jár hűtő hatással. Ekkor csak alagút-szellőztetéssel biztosítható az optim ális istállóklíma.
Az alagút-szellőztetés érdekében alacsony fordulatszámú, nagy teljesítményű (26 000-46 000 m3/h) axiálventilátorokat építenek az istálló egyik végébe. Velük szemben egybefüggő nyílásokat alakítanak ki az alagút-szellőztetéskor belépő levegő számára. A nyílások kialakítása akkor jó, ha kétoldali összfelületük nem kisebb az istálló keresztmetszeténél. A nyílásokat automatikusan működtetett légfüggöny vagy motoros zsaluk zárják.
Az alagút-szellőztetés elve
Alagút-szellőztetéskor az istálló végfalán elhelyezett ventilátorok szívják át a levegőt az istállótér hosszában. Sebessége a tartástér közepén valamivel nagyobb, mint az oldalfalak mellett. Az alagút-szellőztetés a nyári kánikulában a szellőztetési alapfunkciók mellett az istálló belterének hűtéséről is gondoskodik a légáramlás kívánt mértékű felgyorsításával. Hatékonysága 80-100 m hosszú istállókban a legjobb, beépítése 60 m-nél rövidebb ólakban már nem gazdaságos. Az alagút-szellőztetéssel elérhető légsebesség behatárolt. Javasolt maximális értéke 1,5-1,6 m/s. A túl nagy légsebességet nehezen viselik a madarak. A huzat érzékelésekor szembefordulnak a légárammal és az evést abbahagyva szorosan összebújnak mozdulatlanul, vagy leülnek az alomba. A viselkedés kritikus helyzetet idézhet elő, miután a hűtő levegő nem tud a madarak tollazata között áthatolni, testhőmérsékletük tovább nő, ami végső esetben nagy elhullással járó hő stresszt, fulladást okoz. Az alagút-szellőztetés a külső hőmérséklet 27-28 °C értékéig hatásos. A hűtési funkciót az istállótérbe szívott levegő felgyorsításával lát el. A felgyorsított levegő a madarak között áramlik, ami hőérzetüket nagymértékben javítja. Alagút-szellőztetési üzemmódban az oldalfalakban lévő légbeejtők zárva maradnak! A korszerű ventilációs rendszerekben az alagút-szellőztetés magában foglalja az átmeneti és a téli időszak keresztszellőztetését is. A rendszerben a keresztszellőztetés automatikusan vált alagút-szellőztetésre és vissza a külső hőmérséklettől függően. Az alagút-szellőztetési üzemmódra télen nincs szükség. A külső hidegebb levegő elegendő a tartástér hűtésére az átmeneti időszakokban a madarak idősebb korában is
Hűtőberendezések
Alacsony nyomású párologtató berendezések: Az elpárolgó víz hőt von el környezetéből. Az elvet hasznosítva a párologtató berendezések számos változata van forgalomban. A kis nyomáson üzemelő berendezések nem képesek a kívánt szemcseméret előállítására, ezért nagy a kockázata annak, hogy a permet egy része párolgás nélkül hull az alomra és az állományra. Ezen hátrány miatt sem a fúvókás, sem pedig a szórótárcsás változatok nem tudtak a nagyüzemi brojlertartásban elterjedni.
Magas nyomású párologtató berendezések: A rendszerek nagy nyomáson (70-100 bar), fúvókákon keresztül porlasztják a vizet az istálló légterébe. A levegőbe juttatott víz kis cseppméretű (5-10 mikron) ködszerű, ezért könnyen párolog. A berendezés az istálló levegőjét 4-5 °C-kal tudja csökkenteni a nyári kánikulában. Az eszköz egy istállótérben több száz fúvókát foglal magába, ezért csak kifogástalan minőségű víz használatával üzembiztos. Kialakításában többfokozatú és költséges szűrési rendszert, rozsdamentes kötőelemeket és fúvókákat igényel. Karbantartási igénye nagy. Használata kizárólag a jól tervezett és jól üzemeltetett szellőztető rendszerekkel együtt hatékony.
Vízfüggönyös párologtató-hűtő berendezések: A brojlertartás számára legjobban bevált, széles körben alkalmazott hűtőeszközei. A meglévő alagút-szellőztető rendszerre kerül adaptálásra. Amikor az épületen kívüli hőmérséklet meghaladja a 28 °C-ot, már nincs mód az istállótér külső hőmérséklettel történő hatékony lehűtésére a brojlerállomány termelte testhő miatt. Az alagút-szellőztetési üzemmódban teljes kapacitással működő végfalra szerelt ventilátorok a külső levegőt
nagy felületű hűtőtömbökön keresztül szívják be az istállóba. Az épület belső hőmérsékletének növekedésekor működésbe lépnek a keringető vízszivattyúk, és vizet nyomnak a hűtőtömbökre. A teljes felületen átnedvesedett cellulóztömbökön kialakuló intenzív párolgás lehűti a vízfüggönyön áthaladó külső melegebb levegőt, az pedig a tartásteret teljes hosszában.
Az el nem párolgóit víz a hűtőtömbök alatti csatornában gyűlik össze, folyik vissza a rendszer víztartályába, majd onnan, szivattyúval keringetve újra a rendszerbe kerül. A hűtőfüggönyök anyaga leggyakrabban im pregnált cellulóz, de készül műanyagból is, melynek hatásfoka kisebb. Az épületen belüli hőmérséklet-csökkentés hatékonysága nagymértékben függ az épületen kívüli relatív páratartalomtól, azzal fordítottan arányos. A tartástérben elhelyezett páraérzékelő a szellőztetést vezérlő komputer révén leállítja a vízszivattyúkat, ha a hűtés, az épületen belüli nagy páratartalom m iatt már nem kedvező a brojlerállomány számára. A hűtőpanelek felszerelése történhet tartókonzolokra vagy az épület melletti járdára állítva. Fontos, hogy a rendszerbe beépítsünk leürítő-tisztító csonkot a vízben lebegő és a felső vízelosztó csövekre tapadó szennyeződés eltávolítására, a felső vízelosztó vályú rendszeres átmosatásával. A cellulóz hűtőblokkot az istálló falaitól legalább 70-80 cm távolságra célszerű beépíteni, és szervizajtóval kell ellátni. Az így kialakított fülkébe kerülhetnek a vízfüggönyről esetleg leszakadó nagyobb vízcseppek légbeszíváskor, elkerülve az alom nedvesedését. A fülke szervizcélokra is jól használható a cellulóztömbök tisztításakor vagy a rágcsálóirtó szerek kihelyezésére. A párologtató cellulóztömböket mindennap, a hűtés befejeztével a ventilátorok intenzív járatásával ki kell szárítani az algásodás okozta élettartam-csökkenés elkerülésére. Az elszennyeződött cellulóztömböket sűrített levegővel, kis nyomáson lehet kitisztítani, a kirakodott vízköves részecskéket közepes durvaságú kefével kell a cellulóz lapok közül eltávolítani.
Fűtőberendezések
Azt a hőmennyiséget, m elyet a brojler már napos kortól igényel, többféle fűtőberendezéssel szolgáltathatjuk. Az utóbbi időben történt drasztikus energia-áremelések a barom fitartókat arra késztetik, hogy a korábbi fűtési elveket és gyakorlatokat újra gondolva olyan műszaki megoldásokat keressenek, melyekkel nemcsak termelésük gazdaságossága tartható fenn, de piaci versenyképességük is fokozható.
Gázüzemű infrasugárzó: A brojlertartásban az elm últ évtizedek legelterjedtebb fűtőeszköze. Sikerét a műszaki megoldásban rejlő számos előny mellett a gázfelhasználás korábban alacsony költségei jelentették. Többségük még ma is használatban van, jóllehet nagy tömegben vált aktuálissá cseréjük. A kisebb teljesítményű infrasugárzók kerámiabetéttel, a nagyobbak acél sugárzóernyővel készültek. A berendezések a hő nagy részét sugárzás útján – korszerű készülékek esetén több m int 80%-át – a láthatatlan infravörös hullám kibocsátása révén, kisebb részben pedig hőátadással – a környezeti levegő melegítésével – közvetítik. Az infravörös hullám, melyet izzó tárgyak-felhevített kerámia, izzó acélgyűrű – bocsátanak ki, egyenes vonalban áthalad a levegőn, és az útjába eső tárgyban elnyelődve felmelegíti azt.
Parabolaernyős gáz infrasugárzó: (teljesítmény 11,5 kW) A fűtési mód előnye a brojlertartásban az, hogy a függesztett eszköz az alom meghatározott területét és a napos csirkét közvetlenül melegíti. Az infrasugárzó e tulajdonsága miatt jól használható napos állomány fogadása előtti alomszárításra is. Az infrasugárzó ezért gazdaságosságosságával, az akkori gázárakon minden akkori fűtőberendezést felülm últ. Az istálló tartószerkezeteire függesztett berendezések ajánlott távolsága a padozattól átlag 1,5 m a sugárzó ernyő peremén mérve. Teljesítményük típustól függően 2-12 kW. Az infrasugárzók függesztési magassága változtatható, vezérlésük lehet egyedi vagy csoportos (zónás). A gázüzemű infrasugárzók alkalmazásának előnyei:
- Alomra irányított fűtés, alomszárítás.
- A baromfi maga szabályozhatja a komfortérzetét. Ha hűvöst észlel, közelebb húzódik az infrasugárzótól, ha melege van, elhúzódik alóla.
- A sugárzás eloszlása, intenzitása a felfüggesztés magasságának állításával változtatható.
- Gazdaságos üzem, a terem hőmérséklete alacsonyabb lehet, mint alomszinten.
- Az alacsonyabb terem fűtés miatt a szellőztetésből adódó energiaveszteség is csökken.
- A gyors felfűtés.
- Poros környezetben is megbízható üzem.
Zónás fűtés gáz infrasugárzóval: A berendezések üzemeltetésének leggazdaságosabb módja a tartástérben kialakított 2 vagy 3 zóna, azon belül pedig a zónába foglalt csoportok elektromos vezérlése. Zónára osztott istállófűtés esetén a tartástér hőmérséklete kiegyenlítettebb, a madarak komfortja jobb, és jelentős gázmegtakarítás érhető el. Az elektromos vezérlőegységgel ellátott fűtőkészülékek üzemeltetése a szellőztetéssel összehangolva automatizálható. A módszerrel az üzemeltetés munkaigénye és költsége, a fűtésben az emberi tényező kockázata is radikálisan csökken. A gáz infrasugárzók érzékenyek az gáz összetételére, a gáznyomás változásaira és a fúvókák tisztaságára. Üzemeltetésük során ezekre a tényezőkre figyelmet kell fordítani, az előírt paramétereiket rendszeresen ellenőrizni, szükség esetén újra be kell állítani. A tökéletlen égés következményei lehetnek:
- Acél égőrostély repedése, törése, izzó részek alomra hullása és tűzveszély.
- Káros gázok-szén-dioxid, szén-monoxid- koncentrációjának növekedése a tartástérben. Életveszély emberre, baromfira.
- Fűtés hatékonyságának csökkenése: rossz baromfi komfort, hideg istállózugok, növekvő gázfelhasználási költség.
- Fokozott vízgőz (pára-) képződés a nevelőtérben.
Állományváltáskor a gáz infrasugárzókat óvni kell a mechanikai sérüléstől, nagynyomású vizes vagy vegyszeres mosásukat el kell kerülni. Az istálló takarítása és fertőtlenítése idejére a berendezéseket le kell takarni. A gáz infrasugárzók működtethetők földgázzal vagy tartályos gázzal egyaránt. Gáz infrasugárzó fűtésének beállítása: A helyes hőmérséklet beállításához az állomány elhelyezkedése és viselkedése a tám pont .
Nyitott égésterű gázüzemű hőlégfúvók: A hagyományos, több évtizedes egyszerűbb műszaki megoldást képviselik. A berendezések a tartástér levegőjét melegítik közvetlenül. Brojlertartásban használt típusaik 40-120 kW teljesítményűek, telepített változataik függesztve vagy állványos kivitelben szerelhetők. A nagyobb kapacitású típusokat készítik mobil kivitelben is. Az istálló tartásterébe jutó égéstermékek és vízpára eltávolítása a gáz infrasugárzókhoz hasonlóan a technológiai szellőztetéssel van megoldva, bár igen költségesen. A berendezéssel viszonylag egyenletes hőmérséklet tartható az istállókban, a hizlalás kezdeti időszakában azonban használatuk nagyobb gázfogyasztással já r az infrasugárzóval összevetve. Ennek oka, hogy a hizlalási periódus elején, az alomszinten megkívánt 32-33 °C-os hőmérséklet folyamatos tartásához az istálló teljes légterét fűteni kell. A felszálló meleg levegő először a beltér „kupoláját” (vagy álmennyezeti magasságát) fűti fel, és csak később éri el az alomszintet. A technológiai szellőztetés a légbeejtők gyakori nyitásával további fűtési energia elvonásával jár, amit folyamatosan pótolni kell, minden egyes szellőztetés után. A fűtési energiaköltség csökkentése érdekében a hőlégfúvók is zónába köthetők, az elektromos vezérlőegységgel ellátott fűtőkészülékek üzemeltetése a szellőztetéssel összehangolva itt is automatizálható. A gázüzemű hőlégfúvók m űködtethetők földgázzal vagy tartályos gázzal egyaránt. Gazdaságosságuk és alkalmazási előnyei elmaradnak a gáz infrasugárzótól, ezért a mélyalmos brojlertartásban kevésbé terjedtek el.
Új fejlesztésű, zárt égésterű fűtőberendezések: A brojlertartás új tartástechnológiai követelményei, az EU állatjóléti előírásai és az energiaköltségek drasztikus emelkedése a fűtőberendezések új alternatíváit hozták életre.
Világítóberendezések
A brojlertartás hagyományos alapkövetelménye, hogy a megvilágítás egyenletes legyen az egész tartástérben. A gyakorlat szerint az állomány számára előnyös megvilágítás a 0-7. napig 30-40 lux, majd ezt követően 5-10 lux. Az alapkövetelmény a legutóbbi években a madárfajtákra jellemző újabb tenyésztői követelményekkel és az EU újabb állatjóléti követelményeivel. A tenyésztői követelmények a megvilágítási értékek m ellett sötét és világos periódusokat írnak elő. A különböző periódusokhoz különböző megvilágítási értékek is tartoznak. A megvilágítási programok esetenként egy nap alatt többször is megismételt világos és sötét periódusokból állhatnak. Ezen hizlalási módszerek már a programok automatikus vezérlését, regisztrációját is indokolttá tehetik. Az Európai Unióban a megvilágítás követelményeit a 2007/43/
ЕС Bizottsági rendelet tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsa által megfogalmazott állatjóléti direktívák 2012. január 1-jétől tovább szigorodtak.
- Például:
a szárnyasok szemmagasságában mérve a megvilágított időszak alatt a megvilágítás értéke minimum 20 lux legyen; - a világítási rendszereknek alacsony energiafelhasználás mellet kell működnie;
- szimulálni kell az állatok számára a napfelkeltét, napnyugtát stb.
Az egyre gyarapodó követelmények a világítóberendezések cseréjének szükségességét vetítik előre a brojlertartók számára. A megvilágítás fokozatmentes szabályozása és a hosszú élettartamú, energiatakarékos fényforrás egyre nagyobb termelői körben válik szükségessé. A követelmények kielégítésre számos műszaki megoldás közül lehet választani.
Hagyományos izzólámpák: A korábban elterjedt fényforrás lassan teljesen kiszorul a forgalomból. Miután nem energiatakarékosak, lassan gyártásuk is megszűnik, pótlásuk nem megoldott.
Energiatakarékos kompakt fénycsövek: Valamivel hosszabb élettartamúak a hagyományos izzóknál, mégsem váltak be a
baromfitartásban. A poros, ammóniás környezetben élettartamuk alig múlja felül a rövid garanciális időszakot. Fényerő-szabályozásuk nem megoldott. Konstrukciója, IP-védettsége nem teszi alkalmassá baromfitartásban történő felhasználásukat.
Beszerzési áruk a minőségükhöz képest magas.
Nagyfrekvenciás, meleg fényű fénycsöves világítótestek: A berendezések minden szempontból kielégítik a brojlertartók
termeléstechnológiai követelményeit és az EU legújabb elvárásait. Beszerzése költséges, de a beruházás az energiatakarékossági üzem miatt rövid idő alatt megtérül.
Jellemzői:
- IP 67 vagy 65 védettségű, üvegcsöves vagy műanyag búrás világítótestek.
- Fényforrás: meleg fényű energiatakarékos fénycső.
- Többféle teljesítményű fényforrások: 18 W; 36 W; 52 W.
- A megvilágítás erőssége 1-100%-ban fokozatmentesen állítható.
- Komputerhez illesztve előre programozható.
- Hajnal-alkony funkciók biztosítható.
- Többféle módon függeszthető lámpatestek.
- Hosszú élettartam: 40 000-50 000 üzemóra.
- Többéves, nagyszámú belföldi és külföldi referencia.
LED-világítótestek: A lámpákból többféle típus került már forgalomba. Beszerzési költsége viszonylag magas, az energiafogyasztás csökkenése az üzemi próbák során jelentősnek bizonyult. Élettani hatása a brojlerhizlalásra még nem egyértelmű. Kellő nagyüzemi tapasztalat híján széleskörű elterjedésük későbbre várható.
Automatizálás
A korszerű, nagy állatlétszámmal dolgozó brojlertartó telepek gazdaságos és biztonságos üzemeltetéséhez nélkülözhetetlenek a legkorszerűbb, baromfitartásra kifejlesztett számítástechnikai eszközök. Segítségükkel a termelés teljes folyamata programozható, nyomon követhető és rögzíthető.
Elektromos vezérlő szekrények: Az elektromos erőátvitel megteremtésén és vezetékek összekötésén, elosztásán túl, a baromfitartáshoz szorosan kötődő egyedi funkciókkal és tartozékokkal is rendelkeznie kell, úgy mint:
- fázisfigyelő egységgel;
- túlfeszültség-védelemmel;
- szabvány szerinti érintésvédelmi relével;
- időkapcsolóval;
- kontroli-lámpákkal;
- speciális gépcsoportok frekvencia szabályozóival (pl. láncos etetők, hőcserélők);
- egyes technológiai berendezések-etető, takarmánybehordó – háromállású
(kézi, 0, automata) kapcsolóival.
A multifunkciós barom fikomputer és tartozékai: A komputer a számítógépes rendszer meghatározó eleme.
Feladata:
- a géprendszerek-etetés, takarmányszállítás, szellőztetés, hűtés, fűtés és világítás – összehangolt vezérlése;
- a termelési adatok – hőmérséklet, pára, takarmányfogyasztás, vízfogyasztás stb. – rögzítése és továbbítása elektronikus
tárolóhelyre; - riasztási funkciók működtetése;
- kommunikáció a rendszerhez kapcsolt más telepi vagy irodai számítógépekkel.
A vezérlőkomputer tartozéka az elektromos jeladók, a hőmérséklet-és páraérzékelők, légnyomás különbséget mérő automatika, motoros csörlőt szabályozó automatika.
A géprendszerek zavartalan üzemét rendszerint többcsatornás riasztóközpont felügyeli. A korszerű berendezésekben a funkciók és az értékek választéka széles. A riasztást jelzőkürt, forgófény és telefonos kitárcsázó egyaránt végezheti.
Beállítható:
- áramszünetre;
- fáziskimaradásra;
- etető-, itató-, szellőztető rendszer leállására;
- legkisebb, legnagyobb hőmérsékleti értékre;
- víznyomás vagy vízfogyás csökkenésére, valamint
- egyéb értékekre a m ultifunkciós vezérlő számítógép segítségével és a szükséges csatalakozások kiépítése révén.
Központi menedzsment: Program
- a multifunkciós komputer és a hizlalóólak term elési adatainak feldolgozására (takarmány- és vízfogyasztás, belső-külső
hőmérsékleti és páraértékek, állatlétszám, fajlagos termelési m utatók stb.); - a beállított tartástechnológiai alapadatok változtatásához;
- adatátviteli egységgel kiegészítve.
Ingyenes ajánlatkérés
A FarmTető hagyományos fából készült fa tetőszerkezeteket és keretállást gyárt időjárásfüggetlenül, teljesen robotizált eszközparkkal, szakértő mérnökök közreműködésével!
Miért Válasszon minket?
- Akár 30%-kal kevesebb fából 2x olyan szilárdságú szerkezet
- Kevesebb, feleslegmentes faanyag felhasználás, azaz olcsóbb szerkezet
- Teljesen automatizált, időjárásfüggetlen üzem, számítógépes, statikai tervezés
- Csúszásmentes tervezés és gyártás felesleges költségek nélkül
- Teljes körű szolgáltatás: tervezés, gyártás, szállítás egy kézben